Sziáú!

Lányok, asszonyok! Túl vagyok életem első olyan Vatelin-napján, amit kénytelen voltam egy plüssgólyával tölteni! Ez elgondolkodtatott…

Mégis hogy történhetett ez meg velem? Még LászLó barátunknak is sikerült befűznie azt a kis plasztik pónit…

Az elmúlt néhány hónapban az Etti mese hasábjait többször igénybe véve, úgy gondolom, minden marketingfogást kihasználtam, hogy népszerűsítsem sármos plüssöm. Egy elkeseredett pillanatomban még társkereső hirdetést is fogalmaztam a franciaágy széléről. Semmi manccsal fogható eredmény…

Mi a szösz van Veletek? Volt idő, amikor úgy tapadtatok rám, mint macskaszőr a bársony nadrágra!

A régi emlékek közt kutakodva ma az alábbi fotóra bukkantam:

Sajnos nem emlékszem, hogy kivel cicázok a képen… De ha valaki felismeri magát, kérem, azonnal írjon, és kiengesztelem…

Muffin 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.