Bonzsúr!

Ez a hét is jól indul! Reggel arra ébredtem, hogy elfeküdtem a nyakam, és nem tudom jobbra fordítani a fejem. Ezért ma az esélyegyenlőség nevében kénytelen vagyok elhalasztani minden dolgozatíratást az iskolában, mert a jobb oldali padsorok indokolatlan előnyt élveznének. A történtek kapcsán viszont megint eszembe jutott, hogy jó lenne egyszer megmasszíroztatni a plüssöm. Tudom, hogy luxus, de állítólag egy jó thai masszázs után a páciens úgy érzi magát, mint egy rongybábu. Na, nekem most pont erre lenne szükségem!

Hétfő reggelenként egyébként nincs első két órám, úgyhogy ezt kihasználva ma elmentem és kávéztam egyet a Párizsi Nagyáruházban. Két korty között kicsit tájékozódtam a nyomtatott nagyvilágban is, és érdekes szalagcímre lettem figyelmes a belföldi gazdasági rovatban, miszerint a „chipsadó után jön a kávéadó is”. Hát, ezek szerint mégiscsak van valami haladás az országban, ha egyszer ilyen kreatív megoldások születnek a munkahelyteremtésre! Azért kíváncsi lennék, hogy pontosan mi a feladata egy kávéadónak? Odaadja a kávét? Mert nekem speciel eddig nem okozott gondot a vásárlás során, hogy levegyek a polcról egy 500 grammos Nescafét. De ha a kormány szerint az effajta fizikai megterhelés már nagy egészségkockázatot jelent számunkra, én szívesen átveszem a havi koffeinadagomat a kávéadótól is.  

Gerzson 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.