Bonzsúr!

Kedves Olvasóink! Megrázó hétvégén vagyunk túl Muffin barátommal. Nem sejtettem, hogy ilyen tragikus végkifejlet elé nézünk, amikor ismerkedési szándékkal „libavadászatra” indultunk. 

Bizony azóta már mi is értesültünk a történtekről. Felkavaró fotók lepték el az internetet eltűnt, megcsonkított és egyéb súlyos testi sértésekben részesült óriáslibákról. (Ezek után kénytelen vagyok elgondolkodni azon, hogy mi mindennek van kitéve a madáralkatú plüssöm nap mint nap a nyílt utcán.) Amúgy meg az a véleményem, hogy szegény buta libák a lehető legrosszabb időpontot választották a pesti városnézésre. Nem csoda, hogy így jártak! Márton nap körül egy libának kész öngyilkosság Magyarország határain belül tartózkodni!

Muffin sajátos módon próbálja feldolgozni… a történteket. Két vagy három libacombot is elfogyasztott az időközben létesült ún. Libaközpontban… Ő az evésbe fojtotta bánatát, amiért nem sikerült időben találkoznunk a libákkal. Meg ugye nem is akar éhezni egész éven át! Azért két roston sült libacici között megjegyezte, hogy szegénykék még ilyen állapotban is ennivalóan drágák.

Gerzson

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.