2011.09.10. 10:14
Mindig kell egy barát!
Sziáú!
Hát, a tegnapiak után azt hittem, jobban be fog indulni, helyesebben szólva be fog indulni a kommentelés! Én bizony azt vizionáltam – miközben a billentyűzettel és a magánéleti zavaraimmal viaskodtam, és közben még a posztot is írtam –, hogy mára már kommentek hada fogja ellepni a blogot!
Például valami ilyesmi:
„Ó, kedves Muffin! Nagyon szimpatikus kandúr vagy! Én tárt mancsokkal fogadlak!”
Vagy valami ilyen:
„Drága Muffin! Költözz hozzám és doromboljunk együtt! Leszek a plüsscicád!”
Vagy legalább egy ilyen:
„Helló Muffin! A plüssmacskámnak nagyon bejössz, szal ha nincs hol aludnod, akkor nálunk van egy szabad fotel!”
Hát, egy megveszekedett komment sem érkezett! Nem tudjátok, miről maradtatok le!
Hála a Jóságos Cirmosnak, addig sikerült meghúznom magam egy régi ismerősömnél. Gerzsonnak hívják. Szegény nincs jó plüssben! Igazi zseni a gólya, eszement verseket ír. Szó szerint eszement! De valamiért nem tud érvényesülni. Szerintem nem jól menedzseli magát. Most egy középiskolában próbálja irodalommal tágítani a fiatalság fejét, de ha engem kérdeztek, reménytelen… A mai ifjúságot már nem lehet lekötni százéves versek szétcincálásával. Gerzsonnak is az a mázlija, hogy plüssgólya. Ez még érdekes a diákok számára. Egy darabig. Öt percig. Aztán jön az iPhone, a padalattfacebook, a szemhéjpúder… Nem irigylem!
Muffin
Szólj hozzá!
Címkék: muffin
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.