Bonzsúr!

Ma korábban ébredtem a szokásosnál, úgyhogy fogtam magam és lementem a boltba, hogy vegyek valami finomat. Egyébként ritkán szoktam reggelizni. A begyem – hogy is mondjam – szeret lustálkodni, és csak valamikor délelőtt tíz után hajlandó felébredni. Akkor viszont kegyetlenül korog addig, amíg nem kap valami táplálót.  

Szóval épp a tejtermékeknél nézelődtem, amikor megpillantottam egy ismerős sziluettet. Ezt a páratlanujjú plüsspatást már láttam valahol… Lehet, hogy anno egy memóriakártyát varrtak a plüssömbe, mert elég megbízhatóan emlékszem az apró részletekre is. Erre a jellegzetes fehér sörénykoronára meg aztán pláne! A Nemzeti Vágtán láttuk Muffin barátommal még szeptemberben. Ő is ott volt az indulók között.

Nem tudom, hogy Önök milyen környéken laknak, de nálunk egy efféle plüssló olyan ritka, mint a fehér holLÓ. Úgyhogy gondoltam, beszédbe elegyedek vele. Kapóra jött, hogy a kosarában megláttam egy doboz Mizo madártejet, így ugyanis rögtön volt közös témánk. LászLónak hívják, és nemrég költözött a kerületbe. Ezek szerint még találkozunk vele… 

Gerzson

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.