Bonzsúr!

Hogy kicsoda Gerzson? Hogy nem ismertek? Ó, igazán senki sem ismer, mert hol ilyen vagyok, hol olyan! Bámulatosan tudom változtatni az alakomat! Most leginkább egy sovány plüssgólyához hasonlítok, ahogy ülök az ágyon, egy nagy franciaágyon, és nassolok, mivel Muffintól kaptam egy szelet csokoládét. Nem is akármilyen csokoládét! A kedvenc színészem, a Jászai Maki díjas Egylábú Esernyőmadár van a papírján! Ő volt a főgonosz az egyik Pom-Pom epizódban, aki fellázította a poros kisváros esernyőtársadalmát, hogy kövessék őt oda, ahol folyton esik az eső, és soha sincs szárazság. Egyszerűen zseniális volt a szerepmegformálása! Nagyon elkapta a figura lényegét! A végén aztán Gombóc Artúr esernyőjeként jó útra tért.  

És akkor a jó öreg Artúr kapcsán fel is vetném legújabb kényszerképzetem, miszerint egyre nagyobb esélyét látom annak, hogy a közeljövőben elvesztem a háromdimenziós alkatomat. Hiába a házias koszt meg a sok csokoládé, szép lassan fogyok. Még szerencse, hogy némileg rugalmas a plüssöm, így talán nem fog tragédiába torkollni a törékenységem.

Valószínűleg a hosszú nyakam is nyújt optikailag, de újabban az is feltűnt, hogy nem előnyös számomra Muffin társaságában mutatkozni. Az ő „zömökebb” testalkata mellett már szinte kórosan soványnak tűnök, és a vízszintes csíkjai sem kedveznek az én testarányaimnak. 

Mindenesetre jó volna felszedni némi felesleget. Édesanyám is megmondta: a cérnának vattában a helye!

Gerzson

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.