Bonzsúr!

Határtalan szomorúsággal vettem tudomásul, hogy a tegnapi nappal visszavonhatatlanul véget ért az őszi szünet. Az év hátralévő részét egészen a kis Jézuska jöveteléig a Tanári-szigeteken, kedves diákjaim társaságában kell töltenem.

Hogy szokjam a gondolatot, tegnap délután Muffinnal lementünk a játszótérre a gyerekek közé asszimilálódni. Persze ide nem az általam is tanított korosztályt hozzák le a szüleik játszani, hanem a romlatlan, mindenre kíváncsi, érdeklődő, úgynevezett nagybetűs GYEREKEKet. Hosszasan szemléltük őket Muffinnal, miközben jól meghintáztattuk a plüssünket. Két óvodás kislánnyal addig szemeztünk, amíg végül megindultak felénk, hogy személyes kapcsolatba lépjenek velünk, de sajnos az egyikük összehúzott szemöldökű apukája hangos, „nem szabad hozzájuk nyúlni” kiáltással elrántotta őket. Borzasztó dolog lehet felnőttnek lenni!

Gerzson

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.