Helló!

Egy ilyen szép napsütötte hétfőn kedvem lenne virágokat tűzködni a sörényembe, és ábrándos pillangókat kergetni a pipacsos réten. Kár, hogy november van…

Így maradnak a romantikus filmek. Azok simogatják az én kis vatelin lelkemet. Imádom a szerelmes történeteket. Lehet bármilyen banális a sztori, ha van benne egy férfi és egy nő, akik várhatóan össze fognak gabalyodni, akkor én tűkön ülve izgulom végig az egészet. Csak akkor nyugszom meg, amikor a két főhős szája hosszasan összetapad… Na, ennek még egyszer nekifutok: szóval amikor a férfi és a női főhős hosszasan összetapasztja a száját. Erre általában a vége főcímig várni kell. De megéri, mert annyira romi, hogy olyankor még a legszőrösszívűbb plüssállat is ellágyul.

Úgy gondoltam, hogy báránylelketek feltöltése végett havi rendszerességgel küldök Nektek egy kis gondosan kiporciózott romantika-pakkot. Íme a mai adagotok Franciaországból! Jó lágyulást Nektek, gyapjas lelkű Olvasóim!

LászLó

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.