Bonzsúr!

Egy jazzdorombos plüssmacskával az élet… nem könnyű! Néhanapján igazi palimadárnak érzem magam, amiért minden különc megmozdulását TOLLerálom.

Ez a dobfelszerelés azért már súrolta a határt! Nemcsak a Gerzson Rezsója nélkülözhetetlen kellékeiről van szó, hanem azokról a tárgyakról, amelyekből a mindennapi betevőnket fogyasztjuk. Hiába világszínvonalú a lábasokon rögtönzött dobszóló, az edény nem játék!

Bár lehet, hogy előbb inkább a saját gülümben kellene keresni a cérnát… Csak annyit mondok: „torzító fazék”. Ez egy nagyon vicces dolog, amivel jól el lehet ütni a főzés közben adódó szabad perceket. Akkor találtam ki, amikor egyszer lehajoltam levesfőzés közben egy elgurult répakarikáért, és mikor felemelkedtem, megláttam magam a fazékban. Hát, még egy olyan fejet! Javaslom Önöknek is, kedves Olvasóim, hogy ha alkalmuk nyílik rá, próbálják ki a „torzító fazekat”, hogy még örömtelibb, vidámabb legyen a főzés!

Gerzson

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.